Vásárolható szabadidő: babysitter

Bármilyen önzőnek is tűnök, bizony most szabadidőt vásárolok magamnak. Csak, és kizárólag magamnak! Vallom, minden anyukának járna, annak meg különösen, aki egyedül neveli a gyermekét vagy gyermekeit. Így hát, -gondolatban- hívom azt a régi családi barátot, akinek a neve még az első kemoterápiám előtt merült fel, és akire a kisfiamat teljes nyugalommal merem itthon hagyni.

Előre tervezek, hetente négy alkalommal kérem meg a lányt, hogy "helyettesítsen". Ebből három alkalommal tulajdonképpen semmit sem kell tennie, mint az alvó gyermekemre vigyáznia, míg én elmegyek edzeni, futni. Kora reggel, mindössze egy-egy órát. A negyedik alkalommal, ha úgy adódik, akkor különféle dolgokat intézek el, ami gyermekkel nehezebb, például a bevásárlás, a hivatalos ügyek intézése, vagy csak a takarítás idejére. Ha éppen semmi ilyet nem kell tennem, akkor csak szigorúan kikapcsolódok. Megnézek egy filmet, megiszom egy kávét egy könyvvel vagy újsággal a kezemben, esetleg elfutok valami előadásra egy színházba, vagy csacsogok valamelyik barátnőmmel.

A heti háromszor egy óra az edzésre, plusz a negyedik alkalommal négy egész óra, óránként ezer forinttal számolva, egész évre előre kifizetve:  364 000 Ft. 

(Azt hiszem, nem én lennék az egyetlen anyuka, aki ha valóban tehetné, kifizetné ezt, persze nem egy összegben  nem csak magáért, hanem a gyermekéért is, hogy az, egy-egy ilyen alkalom után, egy gondtalan anyukát kaphasson vissza!)